2013. augusztus 17., szombat

5. Az ajánlat

Sziasztok kedves olvasóink!
Meghoztuk nektek a következő részt, reméljük elnyeri a tetszéseteket.
Sokat dolgozunk rajta, hogy jó legyen, mivel elég nehéz két szemszögből írni, de megbirkózunk vele.
A következő rész 4-4 komi és pipa után jön.
Puszi Eve és Anita!






Bee Parker
  Olyan szépet álmodtam. Bár csak igaz lenne. Álmomban Sofieval találkoztunk a One Directionnal, én Harryvel táncoltam, majd csókolóztam, ő pedig Niallel. Majd bemutattak a többieknek is.... Szép álom, kár, hogy sosem lesz valóságos.
  Hangos nevetésre ébredeztem, egy pihe-puha ágyikóban, a fejem irtózatosan fájt, a tegnap estéből semmire sem emlékszem. Kinyitottam a szemem és egy Harry Styles hasonlás feküdt mellettem.
  - Hey, ez egészen hasonlít Harryre.-nevettem és nem is tudom, hogy miért de a hajába túrtam.-Még a haja is.-ekkor kinyitotta a szemét. Mi? Ez tényleg ő? Mi? De ez hogy lehet.-Várjunk csak...-kiugrottam az ágyból és Sofie háta mögé bújtam, a frászt hozta rám... mit keresek én mellette?
  Három fiú az ajtóban nevetett, nem tudták abbahagyni, végülis tényleg vicces volt a szitu, mivel Sofie egy késsel és villával a kezében fenyegette őket. "Liam" már kezdte abbahagyni a nevetést és választ kaptunk a kérdésünkre, hogy kik is ők. A One Direction. Sofie rám nézett, de én is hülye fejet vágtam, majd megszólalt az ágyban ülő szőkeség.
  - Mi olyan vicces srácok?-szállt ki az ágyból mi pedig az egyik sarokba menekültünk, majd kérdőre vontuk őket.
  - Most azonnal magyarázzátok el, hogy mi a fene történt tegnap este.-kérdezte idegesen a barátnőm. Niall próbálta nyugtatgatni, de nem nagyon sikerült neki, Harry is kimászott az ágyból, majd a fiúkhoz vágott egy párnát, mire ők eltűntek a szobából. Megálltak előttünk, de tartották a két lépés távolságot, majd Niall szólalt meg.
  - Azt hiszem tegnap este idejöttetek.-gondolkozott, de láttam rajta, hogy ő sem sokra emlékszik. Végre Harry is megszólalt, egyenesen rám nézett.
  - Nem történt semmi.-mosolygott rám, de én még most sem mertem előjönni Sofie hátától.- Annyira kiütöttétek magatokat, hogy nem tudtátok merre laktok, ezért meghívtunk titeket, és ti igent mondtatok.- Sofival összenéztünk, ebbe lehet valami igazság.-Nézzétek még azt is elmeséltétek, hogy amerikaiak vagytok.- végre összeszedtem magam és kiléptem Sofie mögül, és feltettem az első kérdést ami eszembe jutott.
  - Miért nincs rajtunk ruha?-ugyanis csak alsónemű volt mind a kettőnkön.
  - Ti vetkőztetek le.-nézett rám perverz vigyorral Harry.-Először kizártatok minket, de végül mégis beengedtetek
  Itt kérdőre vontuk őket, hogy miért nem emlékszünk semmire sem, de ők csak annyit mondtak, hogy rendesen kiütöttük magunkat. Miért érzem azt, hogy semmire sem fogunk emlékezni soha?
  - Hogy futottunk össze veletek?-kérdeztem.
  - Velünk surrantatok be a klubba, aztán később a barátnőd Niall táncolt, én pedig veled.-válaszolta Harry, basszus pont mint az álmomban.
  - Tehát nem feküdtünk le?-kérdezte Sofie Nialltől, de én is kíváncsi voltam a válaszra.
  - Nem.-jelentette ki.
  - Mi sem.-nézett Harry a szemembe. Megkönnyebbültem, de még mindig sok kérdésem volt.
  Felöltöztünk, de előtte még kihessegettük a fiúkat, a ruháink szanaszét voltak, de végül sikerül megtalálnunk őket. Sofie azt kérdezte, hogy én hiszek nekik, az igazat mondtam miszerint nem emlékszem semmire sem, de nézze a jó oldalát talkoztunk az 1D-vel. Kimentünk, a fiúk az ajtóban álltak, Sofie kérdezte, hogy hol a mosdó és el is tűnt, majd Niall is eltűnt. Köszi srácok, muszáj itt hagynotok Harryvel kettesben?!
  - Mi a baj?-kérdezte.
  - Komolyan azt kérded, hogy mi a baj?-kérdeztem hülyén.-Tudod semmire sem emlékszem és nem tudom, hogy mit tettem és hülyén érzem magam miatta.-jelentettem ki.
  - Akarod, hogy elmondjam?-kérdezte vigyorogva, mire én bólintottam egyet.- Hát meghívtalak téged egy italra, először nem akartál belemenni, de végül rávettelek, táncoltunk és közben csókolóztunk.-na én itt kiakadtam.Hogy mi van? Én csókolóztam Harry Stylesal?-Amúgy meg nagyon jól csókolsz.-elpirultam.- Bemutattalak a többieknek,aztán pedig ide jöttünk.-a válaszomra várt, de én meg sem tudtam szólalni.-Jól vagy?
  - Nem igazán...-dadogtam. Ekkor lépett ki Sofie, hálát adtam neki, mert fogalmam sincs, hogy mit is mondjak Harrynek
  - Már tudjuk hol lakunk.-mondta.
  A fiúk felajánlották, hogy hazavisznek minket, mi pedig beleegyeztünk mivel nem volt más választásunk fogalmam sincs, hogy hol vagyunk most. Lementünk mi Sofieval hátra ültünk, a fiúk pedig előre. Végig Harryt bámultam, nem tudtam elhinni amit mondott, hogy mi csókolóztunk, hogy lehetséges ez? Lassan megérkeztünk, de meglepetés várt ránk a házunk előtt rendőraoutok álltak, mit keresnek ezek itt?
  - Mit keresnek itt a rendőrök?-kérdezte Sofie.
  - Mindjárt megtudjuk.-odamentem az egyik háthoz majd megszólítottam.-Jó napot. Mi történt itt?
  - Jó napot! Én Rian nyomozó vagyok, önök a ház tulajdonosai?-kérdezte a hapsi.
  - Igen.-válaszolta Sofie.
  - Sajnos éjjel betörtek önökhöz, elvittek pár dolgot és felforgatták az egész házat.
  - Mit vittek el?-kérdeztük egyszerre.
  - Nem vagyunk benne biztosak, inkább nézzék meg önök.-szóltunk a fiúknak, hogy mi történt, majd bementünk a házba. 
  Minden összevissza, teljesen fel volt fordítva a ház, a nappaliból eltűnt a Tv, a szobámból pedig az összes ruhám és még a laptopom is. Csodás. Vehetek újat. Sofiehoz is átnéztem, neki is hiányoztak a ruhái és a gépe meg pár égszere.
  - Hát ez remek.-morogta.
  - Nálam sem jobb a helyzet.-mondtam szomorúan.-Most mi lesz?
  - Hát mivel itt nem maradhatunk szállodába költözünk, meddig ki nem derül, hogy mi is történt pontosan. Ruhákat pedig veszünk újat. Más választásunk nem nagyon van.
  - De az albérletre gondoltam.
  - Visszamondjuk, te sem gondolod komolyan, hogy itt nyugodtan tudnánk lakni ezek után Bee.
  - Igazad van...-visszamentünk a fiúkhoz, meglepetésünkre már a többiek is itt voltak.


                                "Harry szemszöge"




Harry
  Amikor megláttam, hogy a ház előtt rendőrök állnak, megijedtem. Mi történhetett itt? Kiszálltunk, majd a lányok odamentek az egyik rendőrhöz, két perc múlva felénk indultak.
  - Mi történt?-kérdeztem.
  - Kiraboltak minket.-mondták.
  - Micsináltak?-kérdezte vissza Niall.
  - Kiraboltak.-mondta ismét Sofie.
  - Mit vittek el és hogy történt?-kérdeztem aggódóan.
  - Nem tudjuk, most megyünk megnézni.-mondta Bee szomorúan, majd el is tűntek. 
  Én azonnal felhívtam Lout és mondtam nekik, hogy siessenek ide, alig telt el pár perc és már itt is voltak. Odajöttek, majd kérdőn néztek ránk.
  - Kirabolták őket.-mondta szomorúan Niall.
  - Mikor?-kérdezte Liam.
  - Éjjel.-válaszoltam.
  - Mit vittek el?-kérdezősködött Zayn.
  - Hát még nem tudják most mentek megnézni.-mondtam.
  Azon gondolkodtam, hogy mi lesz most. Hol fognak lakni? Mi lesz velük? Segíteni akarok nekik és szerintem a fiúk is. Támadt egy ötletem, kíváncsi vagyok a fiúk mind szólnának hozzá. Gyorsan elmondtam nekik és ők bele is egyeztek. Niall és én elég boldogok voltunk  hiszen a lányok ha beleegyeznek akkor a közelünkbe lehetnek. Szomorúan jöttek oda hozzánk.
  - Nincsenek meg a ruháink, a laptopjaink és még a Tv-t is elvitték a nappaliból.-sorolta Bee.
  - Sajnáljuk.-mondtuk egyszerre. Mindegyikünk megölelte őket, majd jöttem én, az ötletemmel.
  - A fiúkkal arra gondoltunk, hogy mi lenne, ha ti... am, ha ti hozzánk költöznétek?-nyögtem ki végre a lényeget. Bee összenézet Sofieval, majd rám és megszólalt.....
  
  
  

3 megjegyzés: